Augusztus 5 Kedd

Mióta megérkeztünk Vegasba, egyfolytában időhiánnyal kűzdünk. Annyi élmény, látnivaló van, hogy egyszerűen beesünk a szobába, kiesik akezünkből minden és irány tovább. Négy-öt órákat alszunk... Igazi nagy vidámpark ez a város. Tartozom a Keddi nap történéseivel: Az előző esti barangolás után alig tudtunk felkelni. Iszonyúan lelassultunk, pedig tudtuk, sietni kell, mert több mint 400 km-re van a Grand Canyon. Mire összepakoltunk, megreggeliztünk, kávét intravénásan megunkhoz vettük, már majdnem dél volt. Elindultunk, de még bementünk egy Valmart-ba, ahol tévelyegtünk, akkora volt. Vettünk egy hűtőtáskát, megpakoltuk jéggel, vízzel, gyümölccsel és irány a sivatag. Hosszú, nyilegyenes utak.. nagyon izgalmas volt. Kifogtunk egy útépítést is, plussz egy óra lépésben. Szóval sikeresen megérkeztünk este hat órára! S mennyire jó, hogy így történt. Fantasztikus látvány volt a naplemente, amint előbb vörösre, majd szürkére festette a völgyet. Nem tudtunk betelni a látvánnyal. Az első ismerkedésünk szendvics evés közben történt, pár kondor keselyű kért a kajából. Bizalomgerjesztő állatok :) Nehéz szívvel jöttünk el, de lassan jött az este. Könnyednek tűnő öt órás vezetés, sok amerikai kávéval. Anikó nem győzte fetölteni az alvás tartályait, így jókat szunyokált mellettem. Nem tagadom, volt bennem irigység, nagyon nehéz volt az utolsó100 km. Itthon belerogytunk az ágyba és pillanatok alatt elaludtunk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.